Rockenbauer Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rockenbauer Pál
Rockenbauer Pál 1987-ben
Rockenbauer Pál 1987-ben
Született 1933. január 14.
Budapest
Elhunyt 1987. november 26. (54 évesen)
Naszály
Sírhely Zengővárkony
Nemzetisége magyar
Házastársa Horváth Éva
Gyermekei Rockenbauer Zoltán
Foglalkozása televíziós szerkesztő
Beceneve Roki

Rockenbauer Pál az IMDb-n
Rockenbauer Pál PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rockenbauer Pál témájú médiaállományokat.

Rockenbauer Pál [ejtsd: rɔkⁿbær[1]] (Budapest, 1933. január 14.Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője. Legtöbben országjáró kéktúrafilmjeiről, a tévében többször is vetített Másfélmillió lépés Magyarországon, illetve …és még egymillió lépés című sorozatairól ismerik.[2] Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, politikus.

Élete[szerkesztés]

Sírja a zengővárkonyi gesztenyésben

A kőbányai I. László Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz–biológia-kémia szakán tanult tovább és szerzett az első két tárgyból tanári oklevelet. 1970-ben elvégzett egy alpinista tanfolyamot. Első és egyben utolsó munkahelye a Magyar Televízió volt. Széles körű műveltségét már a kezdetektől, az MTV 1956-os indulásától a köz érdekében kamatoztatta, többek között az ifjúsági osztály rovatvezetőjeként. Földrajzi témájú ismeretterjesztő dokumentumfilmeket rendezett. Alapító tagja volt az MTV Natura szerkesztőségének, melyet 1978. április 1-jén hoztak létre, hazánkban az első természetfilmes televíziós műhelyként.[3] Filmezett a Mediterráneum országaiban, Észak- és Dél-Amerikában, Kubában, Óceániában, Hawaiin (Mauna Kea) és az Antarktiszon, Afrikában a Kilimandzsárón, Ázsiában India és Nepál hegyei között, továbbá a Pamírban, a Kommunizmus-csúcs megmászása közben. A Tátrában fölkapaszkodott a Krivánra, a Tengerszem- és a Fehér-tavi-csúcsra, télen az Osztervára, az Alpokban pedig megmászta a Monte Qualido sziklafalát. Útjairól könyveket és cikkeket írt, előadásokat tartott. Szenvedélyes táj- és természetfotós volt, aki túrái, utazásai alkalmával a filmezés mellett mindig fényképezett is. Nevéhez fűződik több nevezetes földrajzi ismeretterjesztő filmsorozat, köztük A napsugár nyomában, amely 13 epizódjával számos nemzetközi természetfilmes műhely és alkotó elismerését kivívta.

Rockenbauer Pál egy magányos kirándulása alkalmával, a Naszály tövében, a Szendehely-Katalinpuszta környéki erdőben önkezével vetett véget életének. Hálózsákban fekvő holttestére gyerekek találtak rá. Utolsó kívánságának megfelelően a mecseki Zengő oldalában, Zengővárkony több száz éves szelídgesztenyésében temették el, ahol egy nagy, nyers vörösmárvány kőtömb alatt nyugszanak hamvai.[4][5]

...sohasem tudtam megérteni azokat, akiknek csak az a szép, ami messze van, és érdektelennek, unalmasnak tartják azt, ami itthon van; bár rendszerint éppen ezek azok, akik nem is tudják, mi van itthon.
– Rockenbauer Pál, 1970

Családja[szerkesztés]

Kőbányai családból származott. Szülei: id. Rockenbauer Pál reklámgrafikus (1903–1944) és Monzéger Anna (1907–1992). Testvérei: Rockenbauer Anna (1931–1936), Rockenbauer Ágnes állatorvos (1934–1982) és Rockenbauer Nóra újságíró (1937–1992), aki rádiósként Rab Nóra néven dolgozott. Felesége Horváth Éva (1934–1991) volt. Fia Rockenbauer Zoltán (1960) művészettörténész, kultúrpolitikus, 1990–2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000–2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere.

Emlékezete[szerkesztés]

A Rockenbauer Pál-emlékfa az Országos Kéktúra vértesi útvonalán

Halálának helyszínén – a Naszály északnyugati lejtőjén, nem messze a kéktúra útvonalától – kopjafa, a Vértesben emlékfa, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon pedig az Országos Kékkörnek az az 560 km-es szakasza őrzi emlékét, melyet az …és még egymillió lépés forgatása során bejárt útvonalon alakítottak ki 1989-ben, majd róla neveztek el.

2003. január 14-én, születése 70. évfordulóján a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének munkatársai emléktáblát avattak egykori lakóháza falán, a Bródy Sándor u. 26. szám alatt. A „magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjének” állított márványtábla felső részén az országjáró sorozat közismertté vált címdalának első sora olvasható: Indulj el egy úton, én is egy másikon...[6]

Emléktúrák[szerkesztés]

Sírjához, amely zarándokhely lett a kéktúrázók körében, minden év novemberének utolsó szombatján emléktúrát szervez a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség.

Halálának 30. évfordulóján, 2017. november 26-án 8 kilométeres zarándoklat indult Hosszúhetényből a zengővárkonyi sírhoz, majd a pécsváradi várban filmvetítésre és beszélgetésre került sor, melyen egykori kollégák, túratársak, barátok idézték fel az emlékestre összegyűlt közönségnek Rockenbauer Pál életét, munkásságát, egyéniségét.[7]

Művei[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Amiről a térkép mesél. Móra, Bp., 1965, 1974, 1986
  • Szívességből a Mediterránban. Táncsics – Művelt Nép, Bp., 1968
  • Csipetnyi Antarktisz. Táncsics – Művelt Nép, Bp., 1970
  • Magyarok az Antarktiszon. Kossuth, Bp., 1976 (társszerzők: Barát József, Hirling György, Szabados Tamás, Titkos Ervin, Vissy Károly)
  • Amiről a jégvilág mesél. Móra, Bp., 1979

Fotósként[szerkesztés]

  • Alina és Czesław Centkiewicz: A Sarkcsillag nem vezérelte őket. Gondolat, Bp., 1978

Ezenkívül társszerző volt ifjúsági évkönyvekben és általános iskolai tankönyvekben.

Publikációk[szerkesztés]

Számos ismeretterjesztő folyóiratban (Búvár, Élet és Tudomány, Föld és Ég stb.) jelentek meg cikkei.

Előadások[szerkesztés]

  • Utazás az Antarktiszon. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1969
  • Utazás Nepálban. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1971
  • Új-Guinea hegyei között. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1973
  • Korallok világa, Kuba. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1983

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rockenbauer a saját nevét németesen, bajor-osztrák dialektusban ejtette ki, ld. Másfélmillió lépés Magyarországon 2. epizód 0:54:17
  2. Másfélmillió lépés nyomában (magyar nyelven). Heti Válasz, 2013. január 14. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  3. Veress Kata: Szép Magyarország (magyar nyelven). Heti Válasz, 2011. június 28. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  4. Népszabadság, 1987. december 8. (XLV/289.)
  5. Zsigmond József: Retro 89: Öngyilkos lett Rockenbauer Pál (magyar nyelven). Bama / Dunántúli Napló, 2009. január 8. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  6. Emléktábla Rockenbauer Pál tiszteletére (magyar nyelven) (HTML). Origo, 2003. január 15. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  7. Rockenbauer Pál emléktúra
  8. http://nava.hu/id/1012720/
  9. Népszabadság, 1987. december 3. (XLV/284.) (Rockenbauer-nekrológ)
  10. http://www.babiczky.hu/interjuk/14-az-elso-50-ev/62-szonyi-g-sandor-rendezo

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]