Palcso kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Palcso kolostor
A Pelkor Csode kolostor és egy kumbum
A Pelkor Csode kolostor és egy kumbum
Település Sigace prefektus, Tibet
Ország  Kína
Vallás buddhizmus
Irányzat Szakjapa, Kadampa, Gelugpa
Építési adatok
Típus kolostor
Építés kezdete 1418
Építés befejezése 1428
Építtető Rabten Kunzang Phak
Mai rendeltetése ma 30 szerzetes
Elhelyezkedése
Palcso kolostor (Kína)
Palcso kolostor
Palcso kolostor
Pozíció Kína térképén
é. sz. 28° 57′ 00″, k. h. 89° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 28° 57′ 00″, k. h. 89° 38′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palcso kolostor témájú médiaállományokat.

A Palcso kolostor, Pelkor Csode kolostor vagy Sekar Gyance Gyance település legfőbb kolostora a Nyangcsu-folyó völgyében, Tibet, Sigace prefektus, Gyance megye területén. A kolostor területén több létesítmény található, köztük a Cuklakhang kolostor, egy kumbum (emeletes kápolna a tibeti buddhizmusban, úgy tartják, hogy ez a legnagyobb ilyen építmény Tibetben),[1] és a régi erődítmény épülete.[2][3][4]

Története[szerkesztés]

A Pencsor Csöde kolostor története egészen a 9. századig nyúlik vissza. A kolostor a nevét Langdarma (buddhista ellenes tibeti király) fiáról, Pelkhor-cen-ről kapta, aki a kolostorban élt, és igyekezett megszilárdítani a Jarlung-dinasztiát, miután édesapját meggyilkolták.[5]

Gyance várost a 14-15. században alapították vazallusként, amelynek a tibeti buddhizmus szakja szektája fontos hűbérura volt. Ebben a korban építettek a komplexumhoz az erődöt (dzong), a kumbumot és a Pekor kolostort. Mindhárom építmény építésének pontosan ismert a dátuma. A Cuklakhang kolostort Rabton Kunzang Phak herceg építtette 1418 és 1425 között. A herceg Congkapa egyik fő tanítványa volt, akiben később felismerték az első pancsen láma személyét. A szakja szekta fontos központjává vált a kolostor. A kumbum (vagy Tasigomang) építése 1427-ben kezdődött és tíz év alatt készült el. Ezt követően a szakján kívül a csalu és a gelug szekta is épített buddhista épületeket (remetelakok és főiskolákat) a komplexum területén. Azonban Gyance település történelmi fontossága legyengült a század végére.[6] A 17. századra összesen 16 különböző főiskolát jegyeztek fel, amely a 19. századra 18-ra nőtt. A többségük csak rövid ideig működött, amelyek kénytelenek voltak bezárni kapuikat. Ma már csak a gelug szekta két iskolája működik a helyszínen.[5]

Rabten Kunzang Phak herceg korszakából maradt fenn továbbá két hatalmas festmény (thangka), amelyeken Sakjamuni Buddha főbb tanítványai körében, illetve Maitréja, Mandzsusrí és egyéb neves buddhista alakok szerepelnek. Ezek a tibeti naptár 4. holdhónapjában tartott Gyance fesztivál alkalmával kerülnek ki a falra. A hagyományt 1418 és 1419 környékén kezdték a kolostor északkeleti részében.[5]

1904-ben a várost és a kolostort megtámadta egy a brit hadsereg, egy bizonyos Francis Younghusband vezetésével. A csata okozta rombolásokat később sikerült helyreállítani, azonban a kolostor falaiban a mai napig találhatók innen származó golyónyomok. A Gyance erőd elfoglalása után egyezmény született a tibeti régens és a britek között, amely alapján létrehoztak egy brit kereskedelmi missziót Gyance városában és a Kajlás-hegynél. 1906-ban a britek egyezményt írtak alá a kínai kormánnyal, amely megerősítette a kínaiak helyzetét a Tibet irányításáért folytatott nemzetközi versengésben. Tibetről gyakorlatilag ezzel végleg lemondtak a britek és az oroszok.[7]

A kolostor 1959-ben jelentős károkat szenvedett el a kínai uralom ellen kirobbant lázadások során, a kulturális forradalom idején pedig a megmaradt épületeket kifosztották, amelyet később nagy mértékben sikerült helyreállítani.[8][9] A felkelés előtt 1520 szerzetes élt a kolsotorban,[10] a számuk jelenleg 80 körül van.[11]

Építészete[szerkesztés]

A Pelkhor kolostor építészete ötvözi a han, a tibeti és a nepáli építészetet.[3][4] A komplexum építészetileg legkiemelkedőbb alkotása, amely Gyance egyik szimbóluma is egyben, a Bodhi Dagoba (tibeti név: Pelkhor Csöde), amelynek népszerű elnevezése az, hogy „Kumbum”. A 32 méteres, kilenc emeletes építménynek 108 kapuja (a 108 rétegű szerkezetben a 9 rétegű tér elemet szorozták össze a 12 csillagjegy idő elemével), 76 kápolnája és szentélye van. A kilenc emelet első öt emelete négyzet, a többi kör alapú, úgy, hogy az épület közben piramis alakot ölt. Úgy is nevezik, hogy a „Tízezer buddha pagodák”, ugyanis mintegy tízezer buddha alakú szobrot temettek az épületbe. A száz darab, egymásra épült kupola szerkezetet úgy nevezik, hogy „torony a tornyon”. A kápolnákon a tibeti művészet remekei láthatók színes és naturalista stílusban, amelyek a tibeti buddhizmus három iskoláját ábrázolják: szakjapa, kadampa és gelugpa. A Tibetben található három kumbum közül ez a leghatalmasabb. A másik két kumbum a Dzsonang kumbum és a Csing rivocse.[2][3][4][12]

A kumbum[szerkesztés]

A Palcso kolostor látképe a Gyance erődből. Az arany tetejű fehér épület a kumbum

A kumbum kilenc emeletes, vagy soros. Minden sornak egyedi kápolnái vannak, összesen 76. A rajtuk szereplő ábrázolások háromdimenziós mandalák hierarchiáját követik a szakja iskola hagyományai szerint (tibeti nevén: Drubtob gyaca), amely biztosítja, hogy az építmény magában hordozza a spirituális út fokait és a tantrák rangsorait.[13]

A kumbum első szintjébe épített lépcsősorok visznek a második szintre, amelyek közül a legfőbb a déli oldalon található. A második sorban 20 kápolna kapott helyet, amelyben „krijatantrák” (külső tantrák) képei szerepelnek az óramutató járásával megegyező irányban. A harmadik sor 16 kápolnájában is ezek a tantrák szerepelnek kiegészítve csarja tantrákkal. A negyedik sor húsz kápolnái jógatantra képeket ábrázolnak, míg az ötödik sor kápolnáiban a buddhista hagyományvonal főbb alakjai szerepelnek. A hatodik sorban jógatantra istenségek, a hetedik sor egyetlen kápolnájában tíz, a nyolcadik sorban tizenegy mandala szerepel. A legfelső sor kápolnájában Vadzsradhára buddha ábrázolása van, akit a kálacsakra neves alakjai vesznek körbe.[14]

A Culaklakang kolostor[szerkesztés]

A Palcso kolostor járdáit imakerekek övezik
A kumbum balra, a Gyance erőd szemben látható
A Gyance kumbum, Tibet egyik szimbóluma

A Culaklakang a komplexum fő temploma, amelynek jó állapotban megőrzött gyülekezőtermét tibetiül úgy nevezik, hogy „Csomcsen”. A háromszintes építményt belülről jó állapotban fennmaradt 15. századi freskók és szobrok díszítik.[15]

A földszint bejáratánál a buddhizmus négy nagy védelmező királyának szobrai állnak. A gyülekezőterem bejáratánál van egy Gonkhang-nek nevezett védelmező szentély. A 48 oszlopos termet számos selyem thangka díszíti, amelyek szakja védelmező lényeket (Pandzsurantha (Gompa Gur), a hatkarú Mahákála, Srí dévi és Ekadzsatí) ábrázolnak. A falakon eredeti 15. századi freskók láthatók. A fő kápolna belső szentélyében a három idő buddhái láthatók, amelyek közül Sakjamuni Buddha a legfőbb alak, ezt a 8 méteres szobrot mintegy 14 000 bronzból öntötték.[4] A másik két alak Mandzsugosa és Maitréja. A belső kápolna falain található festmények a Bhadrakalpika-szútra jeleneteit ábrázolják. A nyugatra található Vadzsradátu kápolnában (Dordzse Jing Lhakhang) Szarvavid Vairócsana agyagszobrát négy meditációs buddha veszi körül. A Kandzsúr 1431-ből való aranyozott kéziratát is kiállították. A királyi kápolna (Csögyel Lakhang) agyag szobra ősi királyokat ábrázolnak, továbbá Atísa, Kamalasíla, Padmaszambhava, Sántaraksita, Mandzsusrí, a tizenegy arcú Avalókitésvara, Vadzsrapáni alakjait is szobrokon örökítették meg. A kápolna közepén található Maitréja hatalmas szobra állítólag később készült. A kápolna déli falába besüllyesztett kamrában található freskó Rabten Kunzang Phak-ot ábrázolja, amely mellett kanonikus szövegek is szerepelnek.[4][15]

A felső szinten öt kápolna van, amelyben a szakja hagyományvonal szobrai állnak. Ezek közül a legjelentősebbek: Csakraszamvara istenség mandala palotájának három dimenziós modelje, 84 mahásziddha az ősi Indiából, Maitréja kápolna és egy apróbb Tara-szobor. A Congkapa kápolnában találhatók képek Congkapáról, a 7. dalai lámáról, Sakjamuni Buddháról, Butön Rincsendrupról, Szakja Panditáról, Padmaszambhaváról és a Lamdre vonal szakja lámáiról. A Neten Lakhang kápolnában tizenhat bölcset ábrázoltak kínai stílusban, illetve szerepel még itt Mandzsusrí öt megtestesülése és a négy védelmező király.[16]

A felső emeleten van a Csaljekhang kápolna, amelyben 15 darab 8 méter átmérőjű, festett mandala van a falakon. Ezek különböző meditációs istenségeket ábrázolnak: Dzsovo Sakjamuni, Maitréja, Mandzsusrí, Congkapa a tanítványaival, Tara, Amitajusz, Szitátapatrá és Padmaszambava.[17] Ezen az emeleten találni még festményeket Amitabha Buddháról és különböző dákiníkről is.[4]

Csacang (lakrész)[szerkesztés]

A Csacang a szerzeteseknek fenntartott lakórész, ahol minden szektának saját terme van.[4]

Gyance erőd[szerkesztés]

Old Gyantse and the Gyantse Dzong.jpg Gyantse Fortress.jpg
Balra: a Gyance erőd a Gyance faluval a háttérben. Jobbra: a Gyance erődítmény

Az 1268-ban épült Gyance erőd (azaz Gyance dzong) a Gyance várost környező hegyek rögös oldalába épült. Az épületet Phakpa Pelzangpo herceg (1318–1370) építtette, aki különböző szakja hűbérurak alá tartozott. A herceg meghívására Butan Rinchen Drub buddhista guru költözött be az épületbe és végül ez lett a székhelye is. Később, a 14. században a palotát elköltöztették az erődből Gyance településre, ahol Kunga Phakpa egy épületekből és kolostorokból álló nagyobb komplexumot hozott létre. Ebben az időszakban a hegy tetejére is épült egy új templom, amely a Szampel Rincsenling nevet kapta. Ez azonban ma már romokban áll, és csak egy-két freskó látható, amelyek eredeti nevari és helyi stílusban készültek.[12][16]

Fesztivál[szerkesztés]

A kolostor legnépszerűbb fesztiválját április 15-én tartják. A „szaka dava” fesztivál a buddhizmus alapítójára, Sakjamuni Buddhára emlékezik. Ekkor ünneplik a tathágata születésnapját és egyben halálának napját (parinirvána). Ötszáz láma szokott ilyenkor buddhista szútrákat kántálni, amelyet a helyi világi buddhisták is látogathatnak. A negyedik holdhónap közepén lóversenyt és íjászversenyt is szoktak tartani.[2][4]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Neville-Hadley p.771
  2. ^ a b c Mayhew, Bradley. Tibet. Lonely Planet, Tibet, 165–168. o. (2005). ISBN 1-74059-523-8. Hozzáférés ideje: 2010. január 22. 
  3. ^ a b c Dorje, Gyurme. Tibet handbook: with Bhutan. Footprint Travel Guides, 256–260. o. (1999). ISBN 1-900949-33-4. Hozzáférés ideje: 2010. január 22. 
  4. ^ a b c d e f g h Pelkhor Choede. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
  5. ^ a b c Dorje p.156
  6. Mayhew p.165
  7. Mayhew p.169-171
  8. Dowman (1988), p. 269.
  9. Buckley and Strauss (1986), pp. 157-162.
  10. Sun (2008), p. 184.
  11. "A Year in Tibet" (2008) BBC Worldwide Ltd. DVD video.
  12. ^ a b Neville-Hadley, Peter. Frommer's China. John Wiley and Sons, 771–772. o. (2003). ISBN 0-7645-6755-1. Hozzáférés ideje: 2010. január 22. 
  13. Dorje p.260
  14. Dorje p.258
  15. ^ a b Dorje p.256-257
  16. ^ a b Dorje p.257
  17. Dorje p.258-260

Források[szerkesztés]

  • Buckley, Michael and Strauss, Robert. (1986). Tibet: a travel survival kit. Lonely Planet Publications, South Yarra, Australia. ISBN 0-908086-88-1.
  • Dorje, Gyurme (1999). Footprint Tibet Handbook with Bhutan. 2nd Edition. Footprint Handbooks, Bath, England. ISBN 0-8442-2190-2.
  • Dowman, Keith (1988). The Power-places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide. Routledge & Kegan Paul, London and New York. ISBN 0-7102-1370-0.
  • Sun, Shuyun (2008). A Year in Tibet: A Voyage of Discovery. HarperPress, London. ISBN 978-0-00-728879-3.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palcso kolostor témájú médiaállományokat.