Másfélmillió lépés Magyarországon (1979)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Másfélmillió lépés Magyarországon
1,5 millio.JPG
Műfaj ismeretterjesztő

Alkotó Rockenbauer Pál
Szakértők:
Alföldy-Boruss István (zene)
Dercsényi Balázs (műemlékek)
Juhász Árpád (geológia)
Paládi-Kovács Attila (néprajz)
dr. Pócs Tamás (növénytan)
Író Rockenbauer Pál
Rendező Rockenbauer Pál
Narrátor Sinkó László
Zeneszerző Muzsikás

Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Évadok 1
Epizódok 14
Gyártás
Vágó Sivó György
Operatőr Stenszky Gyula
Szabados Tamás
Részenkénti játékidő 35–45 perc
Gyártó Magyar Televízió
Forgalmazó Televideo (VHS)
Mokép Rt. (DVD)
Sugárzás
Eredeti adó MTV1
Ismétlések:
m2, m3, Duna TV, Duna World, Filmmúzeum
Eredeti sugárzás 1981. május 12.1981. augusztus 11.
Státusz befejezett
Korhatár Korhatár nélkül megtekinthető.
Kronológia
Kapcsolódó műsor …és még egymillió lépés (1986)
Kerekek és lépések (1990)
Téli kék (2008–2009)
További információk

A Másfélmillió lépés Magyarországon[1] Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziósorozatának első része volt. A stáb kétéves előkészítő munka után 1979. július 31-én indult el az Országos Kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milictől, s összesen 1124 kilométer megtétele után, 1979. október 15-én érte el annak nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben, az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyen.[2]

A film azzal a deklarált céllal készült, hogy kedvet csináljon a közönségnek a túrázáshoz, az ország megismeréséhez, ám a tájak szépségeinek, természeti, néprajzi, kulturális és emberi értékeinek bemutatása mellett nem hallgatja el azt a rengeteg rossz tapasztalatot sem, amellyel a stáb a hónapokig tartó vándorlás és forgatás során szembesült: a hazai turisztikai infrastruktúrára, a környezet állapotára, olykor a demográfiai helyzetre vonatkozó (egyébként jogos) panaszok állandó emlegetése, a negatívumok hangsúlyozása megkérdőjelezi a film eleve meglehetősen irreális küldetéstudatát, a mozgósító célkitűzést[3] – dokumentumértékét azonban nem csökkenti.

A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több alkalmi és állandó szakértő ismertette, utóbbiak közül Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a geológiai értékeket, dr. Pócs Tamás a növényeket.

A filmsorozatot három részben adták ki, eredetileg (1987/88-ban) 3 VHS-kazettán,[4] majd 2006 és 2007 között digitálisan felújítva DVD-n.

Története[szerkesztés]

Előzményének tekinthető az Országjáró úttörők című televíziós „tájfilmsorozat”[5] – valójában a honismeret és természetjárás ürügyén az úttörőmozgalmat népszerűsítő ifjúsági propaganda –, mely ugyancsak Rockenbauer alkotása. 1960-ban forgatták, az ötvenes években hasonló címmel készült tematikus oktatófilmek folytatásaként.[6]

A Másfélmillió lépés... ötlete Peták Istvántól származott, aki tervébe rögtön bevonta Rockenbauer Pált, és a film tervezetén már együtt kezdtek dolgozni. A sorozatról az MTV vezetése 1977-ben még hallani sem akart, hivatkozással annak óriási nyersanyagigényére (16 ezer méter színes film!)[7] és várható egyéb költségeire. Egy évvel később azonban zöld utat kapott a szerkesztőség.[8]

A filmet alapos terepbejárás előzte meg, amelyről fotódokumentáció is készült: 1978 őszén Rockenbauer és Sáfrány József a teljes útvonalat végigjárták, megismerkedve a majdani forgatási helyszínekkel és a szereplőkkel. A zempléni riportokat az indulást megelőző napokban vették föl.[7][8]

Az operatőrök két Arriflex-kamerával dolgoztak, a hangmérnök egy 13 kilós Nagra magnetofont, Pioneer SE-50 fejhallgatót és gémmikrofont cipelt.[7] A technikai arzenált tükörreflexes fényképezőgépek egészítették ki, többféle objektívvelSáfrány és Rockenbauer elmaradhatatlan tartozékai.

1980 tavaszán a Bükk és Mátra több helyszínén újra kellett forgatni, mert a vezérkamera sérülése miatt az eredeti anyag részben fényt kapott, tönkrement.[7] A Szarvaskő és Sirok közötti szakaszról semmilyen filmfelvétel nem maradt.

A stáb[szerkesztés]

A mi tízfőnyi csapatunk fizikai értelemben egyáltalán nem állt különleges emberekből. Voltak köztük régi »szervezett« turisták, és voltak olyanok, akik soha semmilyen természetjáró egyesületnek nem voltak tagjai. Tehát amit mi tízen megcsináltunk, azt – bízvást állíthatjuk – bárki megteheti.
– Rockenbauer Pál, 1979

Sinkó László, aki a film narrátori szerepében kíséri végig a stábot, személyesen csak néhány forgatási napon tudott részt venni.

Egyes szakaszokon a meghívott szakértők, továbbá egyéni és szervezett turisták, kirándulók, diákcsoportok, olykor helybeliek is csatlakoztak a stábhoz.

Címdal[szerkesztés]

A főcímben felhangzó dallam és szöveg az Indulj el (egy úton) című népdal némileg módosított szövegű változata, melyet a Muzsikás együttes játszott.

Epizódok[szerkesztés]

1. Az északi hegyek útjain

  • Zempléni hegyek között
  • A Hernádtól a Sajóig
  • Keresztül a Bükkön
  • A Mátra gerincén

2. A főváros közelében

  • Cserháti tájakon
  • Barangolás a Börzsönyben
  • A Pilisi Parkerdőben
  • Gerecse, a vörösmárvány hazája
  • A Vértes erdeiben

3. A Bakonytól az Alpokaljáig

  • Bodajktól Zircig a Bakonyban
  • Zirctől Nagyvázsonyig
  • A Balatonfelvidéken
  • Sümegtől az Alpokaljáig
  • Ősz az Alpokalján

A filmben felbukkanó települések[szerkesztés]

1. Az északi hegyek útjain: Füzér, Kishuta, Nagyhuta, Sátoraljaújhely, Makkoshotyka, Regéc, Mogyoróska, Arka, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu, Baktakék, Szanticska, Felsővadász, Rakacaszend, Tornabarakony, Bódvarákó, Derenk, Jósvafő, Zádorfalva, Gömörszőlős, Kelemér, Putnok, Dédestapolcsány, Tardona, Szentlélek, Mályinka, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Bélháromkút, Szarvaskő, Sirok, Szederjestető, Jávoros, Mátraháza, Galyatető, Mátraszentimre, Mátraverebély

2. A főváros közelében: Sámsonháza, Alsótold, Hollókő, Nógrádsipek, Cserhátsurány, Romhány, Magyarkút, Nógrád, Nagybörzsöny, Nagymaros, Visegrád, Pilisszentlászló, Dobogó-kő, Pilisszentkereszt, Csobánka, Budapest, Solymár, Piliscsaba, Kesztölc, Klastrompuszta, Dorog, Tokod, Péliföldszentkereszt, Mogyorósbánya, Pusztamarót, Tardosbánya, Nagyegyháza, Várgesztes, Kőhányáspuszta, Majkpuszta, Vérteskozma, Oroszlány, Mindszentpuszta, Kápolnapuszta

3. A Bakonytól az Alpokaljáig: Bodajk, Balinka, Isztimér, Tés, Zirc, Borzavár, Városlőd, Nagyvázsony, Nemesgulács, Szigliget, Tapolca, Keszthely, Hévíz, Egregy, Zalaszántó, Hidegkútpuszta, Sümeg, Kisvásárhely, Hosszúpereszteg, Sitke, Sárvár, Bögöt, Tömörd, Kőszeg, Velem, Cák

A filmben megszólaló személyek[szerkesztés]

Zempléni hegyek között

A Hernádtól a Sajóig

Keresztül a Bükkön

A Mátra gerincén

Cserháti tájakon

Barangolás a Börzsönyben

A Pilisi Parkerdőben

Gerecse, a vörösmárvány hazája

A Vértes erdeiben

Bodajktól Zircig a Bakonyban

Zirctől Nagyvázsonyig

A Balatonfelvidéken

Sümegtől az Alpokaljáig

  • Kocsis Lajos egykori kőbányász, kövületgyűjtő (és kérdezője, Bea), Sümeg
  • Pintér Lászlóné tanárnő, Patonai-féle fazekasgyűjtemény, Sümeg
  • Schreiner József pék (Sinkó László riportja), Sitke
  • Sinkó László a stáb tagjaként, Sitke
  • Ódor József regős (Sinkó Lászlóval), Sitke
  • Urbán László, a városi könyvtár vezetője, Sárvár
  • könnyűzenei koncert[25] a sárvári vár udvarán
  • Lenzsér István asztalos, Bögöt

Ősz az Alpokalján

A készítők elismerése[szerkesztés]

1996-ban a filmsorozat Magyar Örökség díjat kapott.

2014. március 4-én Budapesten a köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kitüntetéseket nyújtott át a film alkotóinak. Az időközben elhunyt Rockenbauer Pál, a sorozat rendezője és Tubay László segédoperatőr nem kaphatott posztumusz kitüntetést, mert ebben a kategóriában ilyen nem adható.

További sorozatok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ezt a címet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Másfél millió lépés Magyarországon. Indoklás: OH. 1036. o., MHSz. 342. o.
  2. A túra voltaképpeni végpontja, az Írott-kő megközelítése hazai oldalról civilek számára 1989-ig határsávengedéllyel sem volt lehetséges, így a stáb ekkor nem juthatott oda. Hét évvel később azonban osztrák oldalról fölmentek a kilátóba, és onnan készítették az …és még egymillió lépés indítóképeit. (A Kéktúra útvonalát a határsáv 1989-es megszűnése után hosszabbították meg az Írott-kő kilátóig.)
  3. http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11713
  4. megvágott kópia
  5. tv-műsorok 1960–64 között a https://adtplus.arcanum.hu adatbázisában
  6. a 40–50 perces epizódokból álló sorozatot 1964 óta nem tűzte műsorra az MTV
  7. ^ a b c d http://comment.blog.hu/2008/11/16/sorozatklasszikusok_masfelmillio_lepes_magyarorszagon
  8. ^ a b http://www.turistamagazin.hu/allami-kituntetest-kaptak-a-masfelmillio-lepes-magyarorszagon-c-film-alkotoi.html
  9. neve a Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva 1. részében említve
  10. neve a Kerekek és lépések 13. részében, illetve a Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva 2. részében említve
  11. nevét a http://nava.hu/id/435132/ hibásan tünteti fel
  12. Váci Hírlap, 1983. január 3. (XXVII/1.), 1. o.
  13. a riportot a VHS-kópián megvágták
  14. a riportot a VHS-kópián erősen megvágták
  15. ^ a b nevét a http://nava.hu/id/445170 hibásan tünteti fel
  16. a riport egy része a VHS-kópiáról hiányzik
  17. a riport a VHS-kópiáról hiányzik
  18. nevük az …és még egymillió lépés 7. részében említve
  19. a riportot a VHS-kópián megvágták
  20. a riport a VHS-kópiáról hiányzik
  21. a riport a VHS-kópiáról hiányzik
  22. nevét a http://nava.hu/id/457066 hibásan tünteti fel
  23. nevét a http://nava.hu/id/460914 hibásan tünteti fel; a riport előtt a narrációban Sinkó László véletlenül Cs. Vajda Jánosnét mond, noha az asszony Pistaként nevezi meg a férjét – az epizód végén a térképes összefoglalónál már Sinkó is Cs. Vajda Istvánnét mond
  24. nevét a http://nava.hu/id/461622 hibásan tünteti fel
  25. az énekesnő azonosítandó
  26. nevét a http://nava.hu/id/465178 és http://nava.hu/id/293476 hibásan tünteti fel
  27. Téli Kéktúra az m2-n.
  28. Médiaklikk-tvműsor-Duna-2015.09.05.
  29. Flag Polgári Magazin

További információk[szerkesztés]