2018-as magyarországi országgyűlési választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2018-as magyarországi
országgyűlési választás

2018. április 8.
Párt FideszKDNP MSZPPárbeszédMLP Jobbik
Lista-
vezető
Orbán Viktor Karácsony Gergely Vona Gábor
Orbán Viktor Karácsony Gergyely Vona Gábor

Párt LMP DK Együtt
Lista-
vezető
Szél Bernadett Gyurcsány Ferenc Juhász Péter
Szél Bernadett Gyurcsány Ferenc Juhász Péter

rendszerváltás utáni nyolcadik országgyűlési választást Magyarországon 2018április 8-án tartják.

Választási rendszer[szerkesztés]

Az Országház

A választás időpontja[szerkesztés]

A választásra az Alaptörvény alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb a megelőző hetvenedik napon. A választás napja nem eshet a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra. A választást vasárnap kell megtartani.

A választást Áder János köztársasági elnök január 11-én közzétett közleményében 2018. április 8-ra tűzte ki.

A választási rendszer[szerkesztés]

Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.

Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.

Országos lista[szerkesztés]

Országos listát az a párt állíthat, amelynek 27 választókerületben, de legalább 9 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

Egyéni képviselő[szerkesztés]

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges (első – (második + 1)) szavazatai töredékszavazatnak számítanak.

Listás szavazatok kiosztása[szerkesztés]

A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.

A mandátumok kiosztása:

  1. össze kell adni a listás szavazatokat,
  2. ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat per 93 per 4 darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
  3. a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
  4. a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
  5. a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
  6. a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, mint ahány „karika” van az oszlopában).

Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.

Regisztráció, szavazás külföldön[szerkesztés]

A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárnak regisztrálnia nem kell, részére a Nemzeti Választási Iroda 2018. februárjában megküldi a választási értesítőt. Amennyiben a választópolgár a szavazás napján külföldön tartózkodik, személyesen, online vagy postai úton a helyi választási irodánál kérvényezheti külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a szavazást megelőző nyolcadik napig. Amennyiben a választási iroda a választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe felvette, a választópolgár a szavazás napján (az amerikai kontinensen a szavazás napját megelőző napon) személyesen, a kérvényben megjelölt külképviseleten szavazhat.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár csak abban az esetben szavazhat, ha előzetesen online vagy postai úton kérelmezte felvételét a választói névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Erre 2017. november 1-jétől a választásokat megelőző 15. napig van lehetősége. Amennyiben a választási iroda a választópolgárt a névjegyzékben regisztrálta, a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot a választópolgár számára. A választópolgár szavazatát a levélcsomaghoz mellékelt válaszborítékban adhatja le. A borítékot

  • a Nemzeti Választási Irodába juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen
  • a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába
  • a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába

Kampány[szerkesztés]

Kampányfőnökök[szerkesztés]

  • Fidesz:
  • Jobbik:
  • MSZP:
  • LMP:

Választási programok[szerkesztés]

  • A 2014–2018-as Országgyűlésben jelenlévő pártok programja:
  • A 2014–2018-as Országgyűlésen kívüli pártok programja:

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

A pártok támogatottsága a teljes felnőtt népesség körében
A pártok támogatottsága a teljes felnőtt népesség körében
Kutatóintézet Dátum Pártok Egyéb[1]
Fidesz Jobbik MSZP LMP DK Együtt Párbeszéd MLP Momentum MKKP
Iránytű[2] 2017.
július
34% 16% 7% 3% 3% 1% 3% 2% 31%
Nézőpont[3] 30% 11% 7% 2% 4% 1% 1% 2% 1% 41%
Publicus[4] 25% 10% 13% 3% 3% 2% 1% 41%
Republikon[5] 30% 10% 8% 3% 3% 1% 1% 2% 42%
Századvég[6] 32% 11% 10% 3% 4% 1% 39%
ZRI-Závecz[7] 24% 13% 12% 2% 4% 1% 1% 1% 1% 1% 38%
Iránytű[8] 2017.
augusztus
31% 14% 7% 4% 4% 1% 1% 3% 2% 33%
Nézőpont[9] 30% 11% 7% 2% 4% 1% 1% 2% 1% 41%
Publicus[10] 24% 10% 13% 3% 3% 1% 2% 1% 40%
Republikon[11] 30% 9% 8% 3% 3% 1% 1% 2% 43%
Századvég[12] 33% 10% 10% 4% 4% 1% 38%
ZRI-Závecz[13] 26% 13% 10% 3% 4% 1% 1% 1% 1% 40%
Medián[14] 2017.
szeptember
36% 12% 7% 5% 3% 1% 1% 2% 1% 31%
Nézőpont[15] 30% 11% 6% 3% 4% 1% 1% 2% 1% 41%
Publicus[16] 25% 11% 12% 3% 4% 2% 1% 42%
Republikon[17] 31% 9% 7% 4% 4% 1% 1% 1% 2% 40%
Századvég[18] 34% 9% 10% 5% 4% 1% 37%
ZRI-Závecz[19] 27% 12% 10% 4% 4% 1% 1% 1% 2% 1% 37%
Iránytű 2017.
október
34% 17% 6% 6% 5% 1% 1% 3% 1% 26%
Medián 40% 11% 7% 4% 5% 1% (Együtt) 1% 1% 30%
Nézőpont 31% 10% 5% 3% 4% 1% 1% 2% 2% 41%
Publicus 26% 10% 10% 5% 3% 1% 1% 44%
Republikon 32% 9% 8% 4% 3% 1% 1% 2% 40%
Századvég 34% 9% 9% 6% 5% 1% 36%
Tárki 39% 10% 8% 3% 3% 1% 1% 35%
ZRI-Závecz 30% 12% 9% 5% 5% 1% 1% 1% 1% 1% 34%
Iránytű 2017.
november
34% 17% 6% 5% 6% 1% 1% 3% 27%
Medián 39% 11% 7% 4% 5% 1% (Együtt) 1% 1% 31%
Nézőpont 35% 9% 5% 4% 4% 1% 1% 1% 2% 1% 37%
Publicus 27% 10% 9% 5% 4% 1% (Együtt) 1% 1% 42%
Republikon 34% 8% 7% 4% 3% 1% (Együtt) 1% 2% 40%
Századvég[20] 36% 9% 8% 7% 4% 1% (Együtt) 35%
ZRI-Závecz 31% 10% 8% 5% 6% 2% (Együtt) 1% 1% 1% 35%
IDEA 2017.
december
33% 13% 8% 5% 8% 2% 1% 2% 28%
Iránytű 35% 16% 6% 5% 5% 1% 1% 1% 3% 27%
Nézőpont 37% 8% 5% 4% 4% 1% 1% 1% 2% 37%
Publicus 26% 9% 9% 5% 4% 1% (Együtt) 1% 1% 44%
Republikon 34% 10% 7% 3% 3% 1% (Együtt) 1% 1% 40%
Századvég 36% 9% 9% 6% 5% 1% 34%
ZRI-Závecz 33% 9% 8% 5% 5% 2% (Együtt) 1% 1% 1% 35%
A pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében
A pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében
Kutatóintézet Dátum Pártok
Fidesz Jobbik MSZP LMP DK Együtt Párbeszéd MLP Momentum MKKP Egyéb[21]
Iránytű[2] 2017.
július
50% 22% 11% 3% 5% 1% 1% 3% 4%
Nézőpont[3] 43% 23% 13% 4% 6% 2% 1% 5% 2% 1%
Publicus[4] 50% 17% 19% 3% 3% 1% 1% 1% 3% 1%
Republikon[5] 51% 18% 15% 4% 4% 1% 1% 1% 3% 1%
Századvég[6] 48% 19% 17% 5% 5% 1% 5%
ZRI-Závecz[7] 42% 20% 18% 4% 8% 2% 1% 1% 2% 2% 1%
Iránytű[8] 2017.
augusztus
51% 23% 9% 4% 5% 1% 1% 3% 3%
Nézőpont[9] 43% 22% 12% 5% 7% 2% 1% 5% 2% 1%
Publicus[10] 48% 16% 19% 4% 4% 1% 3% 2% 2%
Republikon[11] 52% 16% 14% 5% 5% 2% 1% 1% 3% 1%
Századvég[12] 49% 18% 17% 4% 5% 1% 6%
ZRI-Závecz[13] 43% 20% 17% 5% 8% 2% 1% 1% 1% 1% 1%
Medián[14] 2017.
szeptember
55% 16% 9% 7% 5% 2% 1% 3% 1% 1%
Nézőpont[15] 43% 21% 11% 6% 8% 2% 1% 1% 4% 2% 1%
Publicus[16] 48% 17% 18% 4% 4% 1% 3% 2% 3%
Republikon[17] 53% 15% 11% 6% 6% 2% 2% 1% 3% 1%
Századvég[18] 49% 16% 16% 6% 5% 1% 7%
ZRI-Závecz[19] 44% 19% 17% 4% 8% 2% 1% 1% 3% 1%
Iránytű 2017.
október
49% 22% 7% 8% 7% 1% 1% 3% 1% 1%
Medián 61% 14% 9% 5% 7% 1% (Együtt) 1% 2%
Nézőpont 44% 19% 10% 7% 8% 2% 1% 1% 4% 3% 1%
Publicus 49% 17% 15% 7% 4% 2% 2% 4%
Republikon 54% 15% 12% 6% 5% 2% 1% 1% 3% 1%
Századvég 50% 16% 16% 7% 5% 1% 5%
Tárki 59% 15% 12% 4% 5% 1% 2% 2%
ZRI-Závecz 45% 19% 13% 6% 9% 1% 1% 1% 3% 1% 1%
Iránytű 2017.
november
50% 22% 7% 7% 8% 1% 1% 1% 3% 1%
Medián 60% 15% 10% 5% 7% 2% (Együtt) 1%
Nézőpont 48% 16% 9% 8% 8% 2% 1% 1% 4% 2% 1%
Publicus 50% 17% 14% 7% 5% 1% (Együtt) 1% 1% 2%
Republikon 57% 13% 11% 6% 6% 2% (Együtt) 1% 3% 2%
Századvég[20] 51% 15% 14% 8% 5% 1% (Együtt) 6%
ZRI-Závecz 49% 18% 12% 6% 10% 1% (Együtt) 1% 2% 1%
IDEA 2017.
december
38% 17% 12% 6% 13% 3% 2% 3% 6%
Iránytű 50% 21% 8% 7% 7% 2% 1% 2% 3%
Nézőpont 51% 14% 8% 9% 9% 2% 1% 1% 2% 3%
Publicus 48% 14% 15% 7% 6% 2% (Együtt) 2% 2% 4%
Republikon 57% 16% 11% 5% 5% 2% (Együtt) 1% 2% 1%
Századvég 52% 16% 14% 7% 6% 1% 4%
ZRI-Závecz 52% 14% 12% 7% 8% 3% (Együtt) 1% 2% 1%

Jelöltek és listák[szerkesztés]

Indulni kívánó pártok[szerkesztés]

A Nemzeti Választási Bizottság 2018. január 15-ig a következő, a választáson indulni kívánó jelölő szervezeteket (pártokat és országos nemzetiségi önkormányzatokat) vette nyilvántartásba (zárójelben a rövidítés, illetve nyilvántartásba vétel dátuma):[22]

Nyilvántartásba vett jelölő szervezetek
  1. Új Magyar Front Mozgalom Párt (ÚMF) (2018. január 12.)
  2. Magyarok a Demokráciáért Párt (MAD) (2018. január 12.)
  3. Vállalkozók Szövetsége a Reformokért (VSZ) (2018. január 12.)
  4. Magyar Szocialista Párt (MSZP) (2018. január 12.)
  5. Magyar Demokraták Szövetségének Pártja (MDSZP) (2018. január 12.)
  6. Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) (2018. január 12.)
  7. A Haza Pártja (A HAZA PÁRTJA) (2018. január 12.)
  8. Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT) (2018. január 12.)
  9. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) (2018. január 12.)
  10. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ) (2018. január 15.)
  11. Magyar Liberális Párt - Liberálisok (2018. január 15.)
  12. Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) (2018. január 15.)
  13. Értünk Értetek - a Hiteles Párt (ÉRTÜNK ÉRTETEK) (2018. január 15.)
  14. Kell Az Összefogás Párt (KÖSSZ) (2018. január 15.)
  15. Közösen Egymásért Demokratikus Néppárt (KEDN) (2018. január 15.)
  16. Szerb Országos Önkormányzat (2018. január 15.)

Egyéni választókerületi jelöltek[szerkesztés]

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

Terület Vk.
száma
Fidesz
KDNP[23]
Jobbik MSZP LMP DK Együtt Momentum[24]
Budapest 18 18 18
Baranya 4 4 4
Bács-Kiskun 6 6 6
Békés 4 4 4
Borsod-Abaúj-Zemplén 7 7 7
Csongrád 4 4 4
Fejér 5 5 5
Győr-Moson-Sopron 5 5 5
Hajdú-Bihar 6 6 6
Heves 3 3 3
Jász-Nagykun-Szolnok 4 4 4
Komárom-Esztergom 3 3 3
Nógrád 2 2 2
Pest 12 12 12
Somogy 4 4 4
Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 6 6
Tolna 3 3 3
Vas 3 3 3
Veszprém 4 4 4
Zala 3 3 3
Összesen 106 106 60 46 106

Országos listák[szerkesztés]

Pártlistát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább 27 egyéni választókerületi jelöltet állítanak, legalább 9 megyében és Budapesten. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

A listában az első 20 jelölt neve van feltüntetve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel került kiemelésre.

Párt neve FideszKDNP Jobbik MSZPPárbeszédMLP LMP[25] DK[26] Együtt[27]
Jelöltek

1. Orbán Viktor (Fidesz)
2. Semjén Zsolt (KDNP)

1. Vona Gábor

1. Karácsony Gergely (Párbeszéd)

1. Szél Bernadett
2. Hadházy Ákos
3. Ungár Péter
4. Schmuck Erzsébet
5. Keresztes László Lóránt
6. Kanász-Nagy Máté
7. Demeter Márta
8. Lengyel Szilvia
9. Ferenczi István
10. Ábrahám Júlia
11. Kis-Szeniczey Kálmán
12. Sallai Róbert Benedek
13. Ecseki Virág
14. Ikotity István
15. Gerstmár Ferenc
16. Hajdu Mária
17. Csárdi Antal
18. Kendernay János
19. Rákosi Judit
20. Kassai Dániel

1. Gyurcsány Ferenc
2. Molnár Csaba
3. Vadai Ágnes
4. Niedermüller Péter
5. Varju László
6. Oláh Lajos
7. Székely Sándor
8. Gréczy Zsolt
9. Ara-Kovács Attila
10. László Imre
11. Arató Gergely
12. Sebián-Petrovszki László
13. Gy. Németh Erzsébet
14. Varga Zoltán
15. Debreczeni József
16. Ráczné Földi Judit
17. Nagy-Huszein Tibor
18. Konczer Erik
19. Binszki József
20. Nagy Zoltán

1. Juhász Péter
2. Szigetvári Viktor
3. Hajdu Nóra
4. Szabó Szabolcs
5. Pataki Márton
6. Spät Judit
7. Vajda Zoltán
8. Baranyi Krisztina
9. Komáromi Zoltán
10. Kóber György Márk
11. Vargha Nóra
12. Nagy Sándor
13. Kammerer Gábor
14. Molnár Tibor
15. Törökné Fejes Györgyi
16. Bod Tamás
17. Lövei Csaba
18. Tóth Judit Mária
19. Kerepesi Tibor
20. Rátkay Andrea

Összesen jelölt jelölt jelölt jelölt jelölt jelölt
Párt neve Momentum[28]
Jelöltek

1. Fekete-Győr András
2. Orosz Anna
3. Soproni Tamás
4. Dukán András Ferenc
5. Cseh Katalin
6. Lakatos Béla
7. Donáth Anna
8. Nemes Balázs
9. Benedek Márton
10. Bodrozsán Alexandra

Összesen jelölt

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyéb pártra szavaz, nem tudja, nem válaszolt vagy nem szavaz
  2. ^ a b Iránytű Intézet: Befagyott politikai erőviszonyok · A Momentum fővárosi párt, a DK és az LMP a parlamenti küszöb környékén áll (magyar nyelven) (html). Magyar Nemzet, 2017. augusztus 8.
  3. ^ a b BIZTOS ABSZOLÚT TÖBBSÉG A FIDESZNEK – A BALOLDALON AZ MSZP, A DK ÉS A MOMENTUM IS BEJUTNA A PARLAMENTBE (magyar nyelven) (html). Nézőpont Intézet, 2017. július 29.
  4. ^ a b Pártok támogatottsága és politikusok népszerűsége, 2017 július (magyar nyelven) (html). Publicus Intézet, 2017. július 30.
  5. ^ a b PÁRTREFERENCIA 2017 JÚLIUSÁBAN (magyar nyelven) (pdf). Republikon Intézet
  6. ^ a b 2017. júliusi kutatási eredmények – Századvég (magyar nyelven) (html). Századvég Alapítvány, 2017. augusztus 3.
  7. ^ a b Nyári pihenőn a választók (magyar nyelven) (html). ZRI ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Intézet
  8. ^ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Iránytű (magyar nyelven) (html). Iránytű Intézet, 2017. szeptember 6.
  9. ^ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Nézőpont (magyar nyelven) (html). Nézőpont Intézet, 2017. augusztus 29.
  10. ^ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Publicus (magyar nyelven) (html). Publicus Intézet, 2017. augusztus 29.
  11. ^ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Republikon (magyar nyelven) (html). Republikon Intézet, 2017. szeptember 4.
  12. ^ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Századvég (magyar nyelven) (html). Századvég Alapítvány, 2017. szeptember 8.
  13. ^ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények - ZRI-Závecz (magyar nyelven) (html). ZRI ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Intézet, 2017. augusztus 24.
  14. ^ a b Medián: Mélyponton az MSZP, kétszer olyan erős a Jobbik (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2017. szeptember 27.
  15. ^ a b 2017. szeptemberi kutatási eredmények – Nézőpont (magyar nyelven) (html). Nézőpont Intézet, 2017. október 2.
  16. ^ a b 2017. szeptember kutatási eredmények – Publicus (magyar nyelven) (html). Publicus Intézet, 2017. október 2.
  17. ^ a b 2017. szeptemberi kutatási eredmények – Republikon (magyar nyelven) (html). Republikon Intézet, 2017. október 2.
  18. ^ a b 2017. szeptemberi kutatási eredmények – Századvég (magyar nyelven) (html). Századvég Alapítvány, 2017. október 9.
  19. ^ a b 2017. szeptemberi kutatási eredmények - ZRI-Závecz (magyar nyelven) (html). ZRI ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Intézet, 2017. szeptember 22.
  20. ^ a b http://mandiner.hu/cikk/20171208_tovabb_no_a_fidesz_kdnp_elonye
  21. Egyéb pártra szavaz
  22. Országgyűlési képviselők választása 2018 - jelöltek, listák (magyar nyelven). Nemzeti Választási Bizottság. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
  23. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetségés a Kereszténydemokrata Néppárt egyéni jelöltjei (magyar nyelven). Fidesz, 2018. január 16. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
  24. Jelöltjeink (magyar nyelven). Momentum, 2018. január 15.
  25. Választás 2018 – Országos lista (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2017. december 3. (Hozzáférés: 2017. december 3.)
  26. A DK ORSZÁGOS LISTÁJA A 2018. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSON (magyar nyelven). DK, 2017. december 17. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
  27. Juhász Péter az Együtt listavezetője, Szigetvári Viktor a párt miniszterelnök-jelöltje (magyar nyelven). 444.hu, 2018. január 13. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
  28. Nem lesz kormányfőjelöltje a Momentumnak (magyar nyelven). index.hu, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. január 15.)